viza
匈牙利语
词源
源自原始斯拉夫语 *vyzъ。
发音
- IPA(帮助):[ˈvizɒ]
- 断字:vi‧za
- 韵部:-zɒ
名词
viza(复数 vizák)
- 欧洲鳇(Huso huso)
变格
变格(词干:长/高元音,元音和谐律:后) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | viza | vizák |
宾格 | vizát | vizákat |
与格 | vizának | vizáknak |
工具格 | vizával | vizákkal |
因果格 | vizáért | vizákért |
转移格 | vizává | vizákká |
到格 | vizáig | vizákig |
样格-形式 | vizaként | vizákként |
样格-情态 | — | — |
内格 | vizában | vizákban |
顶格 | vizán | vizákon |
接格 | vizánál | vizáknál |
入格 | vizába | vizákba |
上下格 | vizára | vizákra |
向格 | vizához | vizákhoz |
出格 | vizából | vizákból |
上格 | vizáról | vizákról |
夺格 | vizától | vizáktól |
viza 的所有格形
|
拓展阅读
- viza in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
罗马尼亚语
词源
源自法语 viser。
动词
a viza(第三人称单数现在式 vizează,过去分词 vizat) 第一类变位
变位
viza 的变位 (第一类变位, -ez-中缀)
不定式 | a viza | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
动名词 | vizând | ||||||
过去分词 | vizat | ||||||
数 | 单数 | 复数 | |||||
人称 | 第一人称 | 第二人称 | 第三人称 | 第一人称 | 第二人称 | 第三人称 | |
直陈式 | eu | tu | el/ea | noi | voi | ei/ele | |
现在时 | vizez | vizezi | vizează | vizăm | vizați | vizează | |
过去进行时 | vizam | vizai | viza | vizam | vizați | vizau | |
简单完成时 | vizai | vizași | viză | vizarăm | vizarăți | vizară | |
过去完成时 | vizasem | vizaseși | vizase | vizaserăm | vizaserăți | vizaseră | |
虚拟式 | eu | tu | el/ea | noi | voi | ei/ele | |
现在时 | să vizez | să vizezi | să vizeze | să vizăm | să vizați | să vizeze | |
命令式 | — | tu | — | — | voi | — | |
肯定 | vizează | vizați | |||||
否定 | nu viza | nu vizați |
塞尔维亚-克罗地亚语
词源1
发音
- IPA(帮助):/ʋǐːza/
- 断字:vi‧za
名词
víza f(西里尔字母拼法 ви́за)
变格
词源2
源自原始斯拉夫语 *vyzъ。
其他写法
名词
vȉza f(西里尔字母拼法 ви̏за)
- (方言) 欧洲鳇(Huso huso)
- a. 1869,“(塞尔维亚民歌)Шетала се виза риба”:
- Шетала се виза риба
Уз Дунаво, низ Дунаво- 一条鳇鱼
在多瑙河上上下下地游动
- 一条鳇鱼
变格
斯洛文尼亚语
词源1
其他写法
- vȋzum
发音
- IPA(帮助):/ʋíːza/
- 断字:vi‧za
名词
vȋza f
变格
阴性,a-词干 | |||
---|---|---|---|
主格单数 | vȋza | ||
属格单数 | vȋze | ||
单数 | 双数 | 复数 | |
主格 | vȋza | vȋzi | vȋze |
宾格 | vȋzo | vȋzi | vȋze |
属格 | vȋze | vȋz | vȋz |
与格 | vȋzi | vȋzama | vȋzam |
方位格 | vȋzi | vȋzah | vȋzah |
工具格 | vȋzo | vȋzama | vȋzami |
词源2
源自原始斯拉夫语 *vyzъ。
发音
- IPA(帮助):/ʋìːza/
- 断字:vi‧za
名词
víza f
- (方言) 欧洲鳇(Huso huso)
变格
阴性,a-词干 | |||
---|---|---|---|
主格单数 | víza | ||
属格单数 | víze | ||
单数 | 双数 | 复数 | |
主格 | víza | vízi | víze |
宾格 | vízo | vízi | víze |
属格 | víze | víz | víz |
与格 | vízi | vízama | vízam |
方位格 | vízi | vízah | vízah |
工具格 | vízo | vízama | vízami |
拓展阅读
- viza, Slovarji Inštituta za slovenski jezik Frana Ramovša ZRC SAZU. portal Fran
斯瓦希里语
词源
发音
音频 (肯尼亚)
名词
viza (n类,复数 viza)
维普斯语
词源
名词
viza
变格
viza的变格 | |||
---|---|---|---|
主格单数 | viza | ||
属格单数 | vizan | ||
部分格单数 | vizad | ||
部分格复数 | vizoid | ||
单数 | 复数 | ||
主格 | viza | vizad | |
宾格 | vizan | vizad | |
属格 | vizan | vizoiden | |
部分格 | vizad | vizoid | |
样格-手段格 | vizan | vizoin | |
转换格 | vizaks | vizoikš | |
内格 | vizas | vizoiš | |
出格 | vizaspäi | vizoišpäi | |
入格 | ? | vizoihe | |
接格 | vizal | vizoil | |
夺格 | vizalpäi | vizoilpäi | |
向格 | vizale | vizoile | |
欠格 | vizata | vizoita | |
共格 | vizanke | vizoidenke | |
延展格 | vizadme | vizoidme | |
approximative I | vizanno | vizoidenno | |
approximative II | vizannoks | vizoidennoks | |
始格 | vizannopäi | vizoidennopäi | |
terminative I | ? | vizoihesai | |
terminative II | vizalesai | vizoilesai | |
terminative III | vizassai | — | |
additive I | ? | vizoihepäi | |
additive II | vizalepäi | vizoilepäi |
参考资料
- Zajceva, N. G.; Mullonen, M. I. (2007), “виза”, Uz’ venä-vepsläine vajehnik / Novyj russko-vepsskij slovarʹ [New Russian–Veps Dictionary], Petrozavodsk: Periodika