természet
匈牙利语
词源
源自terem (“生长”) + -et。[1]
发音
- IPA(帮助):[ˈtɛrmeːsɛt]
音频 - 断字:ter‧mé‧szet
名词
természet(复数 természetek)
变格
变格(词干:-e-,元音和谐律:前不圆唇) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | természet | természetek |
宾格 | természetet | természeteket |
与格 | természetnek | természeteknek |
工具格 | természettel | természetekkel |
因果格 | természetért | természetekért |
转移格 | természetté | természetekké |
到格 | természetig | természetekig |
样格-形式 | természetként | természetekként |
样格-情态 | természetül | — |
内格 | természetben | természetekben |
顶格 | természeten | természeteken |
接格 | természetnél | természeteknél |
入格 | természetbe | természetekbe |
上下格 | természetre | természetekre |
向格 | természethez | természetekhez |
出格 | természetből | természetekből |
上格 | természetről | természetekről |
夺格 | természettől | természetektől |
természet 的所有格形
|
派生词
- természetbeni
- természetes
- természeti
- természetű
(复合词):
参考资料
- ↑ Zaicz Gábor, Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 01 6