száz
匈牙利语
1,000 | ||||
← 90 | ← 99 | 100 | 200 → | 1,000 → |
---|---|---|---|---|
10 | ||||
基数词: száz Nominal: százas 序数词: századik 副序数: századszor, századjára 副数词: százszor 乘数: százszoros 分布数词: száz(as)ával, százanként 分数: század Number of people: százan |
其他写法
- egyszáz (正式)
词源
源自原始芬兰-乌戈尔语 *śata (“百”)。与曼西语 са̄т (sāt, “百”)、芬兰语 sata、爱沙尼亚语 sada等同源。原是借自一印度-伊朗语族语言;对比阿维斯陀语 𐬯𐬀𐬙𐬀 (sata)、梵语 शत (śatá)。
发音
- IPA(帮助):[ˈsaːz]
音频 - 韵部:-aːz
数词
száz
- 百
- Száz év magány ― 百年孤独(加夫列尔·加西亚·马尔克斯小说)
变格
变格(词干:-a-,元音和谐律:后) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | száz | százak |
宾格 | százat | százakat |
与格 | száznak | százaknak |
工具格 | százzal | százakkal |
因果格 | százért | százakért |
转移格 | százzá | százakká |
到格 | százig | százakig |
样格-形式 | százként | százakként |
样格-情态 | — | — |
内格 | százban | százakban |
顶格 | százon | százakon |
接格 | száznál | százaknál |
入格 | százba | százakba |
上下格 | százra | százakra |
向格 | százhoz | százakhoz |
出格 | százból | százakból |
上格 | százról | százakról |
夺格 | száztól | százaktól |
száz 的所有格形
|
派生词
(复合词):
- kétszáz / kettőszáz, háromszáz, négyszáz, ötszáz, hatszáz, hétszáz, nyolcszáz, kilencszáz; ezeregyszáz
- százegy, százkettő / százkét, százhárom, száznégy, százöt, százhat, százhét, száznyolc, százkilenc, száztíz
- száztizenegy, száztizenkettő / száztizenkét, száztizenhárom, száztizennégy, száztizenöt, száztizenhat, száztizenhét, száztizennyolc, száztizenkilenc, százhúsz
- százhuszonegy, százhuszonkettő / százhuszonkét, százhuszonhárom, százhuszonnégy, százhuszonöt, százhuszonhat, százhuszonhét, százhuszonnyolc, százhuszonkilenc, százharminc
- százharmincegy, százharminckettő / százharminckét, százharminchárom, százharmincnégy, százharmincöt, százharminchat, százharminchét, százharmincnyolc, százharminckilenc, száznegyven
- száznegyvenegy, száznegyvenkettő / száznegyvenkét, száznegyvenhárom, száznegyvennégy, száznegyvenöt, száznegyvenhat, száznegyvenhét, száznegyvennyolc, száznegyvenkilenc, százötven
短语
- száz szónak is egy a vége
拓展阅读
- száz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.