enciklopédia
匈牙利语
词源
源自拉丁语 encyclopaedia，源自古希腊语 ἐγκύκλιος παιδεία (enkúklios paideía, “艺术与科学之圆；课程”)，源自ἐγκύκλιος (enkúklios, “圆形的，环形的”)（← κύκλος (kúklos, “圆”)）+ παιδεία (paideía, “养育小孩，教育”)（← παιδεύω (paideúō, “养育小孩”)）+ -ίᾱ (-íā)，源自παῖς (paîs, “小孩”)。[1]
发音
- IPA(帮助)：[ˈɛnt͡siklopeːdijɒ]
- 断字：en‧cik‧lo‧pé‧dia
- 韵部：-jɒ
名词
enciklopédia（复数 enciklopédiák）
变格
| 变格（词干：长/高元音，元音和谐律：后） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | enciklopédia | enciklopédiák |
| 宾格 | enciklopédiát | enciklopédiákat |
| 与格 | enciklopédiának | enciklopédiáknak |
| 工具格 | enciklopédiával | enciklopédiákkal |
| 因果格 | enciklopédiáért | enciklopédiákért |
| 转移格 | enciklopédiává | enciklopédiákká |
| 到格 | enciklopédiáig | enciklopédiákig |
| 样格-形式 | enciklopédiaként | enciklopédiákként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | enciklopédiában | enciklopédiákban |
| 顶格 | enciklopédián | enciklopédiákon |
| 接格 | enciklopédiánál | enciklopédiáknál |
| 入格 | enciklopédiába | enciklopédiákba |
| 上下格 | enciklopédiára | enciklopédiákra |
| 向格 | enciklopédiához | enciklopédiákhoz |
| 出格 | enciklopédiából | enciklopédiákból |
| 上格 | enciklopédiáról | enciklopédiákról |
| 夺格 | enciklopédiától | enciklopédiáktól |
enciklopédia 的所有格形
|
参考资料
- ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
延伸阅读
- enciklopédia in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- enciklopédia in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
- enciklopédia in Tótfalusi István: Idegenszó-tár
