dió
匈牙利语
词源
源自古旧词汇 gyivó，9-10世纪之交匈牙利人征服喀尔巴阡盆地时自突厥语族借入[1]。Talât Tekin认为借自乌古尔语支。与哈萨克语 жаңғақ (jañğaq)、乌兹别克语 yongʻoq、古突厥语 [script needed] (yagak)等有关。[2]
发音
- IPA(帮助)：[ˈdijoː]
音频 - 断字：dió
- 韵部：-joː
- 韵部：-iʲoː
名词
用法说明
匈牙利语中没有泛指所有坚果的词，可以分为以下几类：一是 dió (“核桃”)，二是 mogyoró (“花生/榛子”)，三是gesztenye (“栗子”)。松果则是叫做 fenyőmag (字面意思为“松树种子”)。
变格
| 变格（词干：长/高元音，元音和谐律：后） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | dió | diók |
| 宾格 | diót | diókat |
| 与格 | diónak | dióknak |
| 工具格 | dióval | diókkal |
| 因果格 | dióért | diókért |
| 转移格 | dióvá | diókká |
| 到格 | dióig | diókig |
| 样格-形式 | dióként | diókként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | dióban | diókban |
| 顶格 | dión | diókon |
| 接格 | diónál | dióknál |
| 入格 | dióba | diókba |
| 上下格 | dióra | diókra |
| 向格 | dióhoz | diókhoz |
| 出格 | dióból | diókból |
| 上格 | dióról | diókról |
| 夺格 | diótól | dióktól |
dió 的所有格形
|
衍生词汇
- diós
复合词
短语
- dió-, mogyoró- és gesztenyeféle
- kemény dió
参考资料
- ↑ Zaicz Gábor, Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 01 6
- ↑ Tekin, Talât, Tuna Bulgarları ve Dilleri[永久失效连结], Ankara: Türk Dil Kurumu, 1987.
延伸阅读
- dió in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- dió in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
西班牙语
动词
dió
- 单词 dio的已弃用拼写
