ősz
匈牙利语
发音
- IPA(帮助)：[ˈøːs]
音频 - 韵部：-øːs
词源1
源自原始芬兰-乌戈尔语 *sükśe (“秋天”)。与南部曼西语 tüks、北部曼西语 таквс (takvs, “秋天”)、乌得穆尔特语 сӥзьыл (sïzʹyl)、埃尔齐亚语 сёксь (sjoksʹ)、芬兰语 syksy、爱沙尼亚语 sügis同源。[1][2]
名词
ősz（复数 őszök）
变格
| 变格（词干：-ö-，元音和谐律：前圆唇） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | ősz | őszök |
| 宾格 | őszt | őszöket |
| 与格 | ősznek | őszöknek |
| 工具格 | ősszel | őszökkel |
| 因果格 | őszért | őszökért |
| 转移格 | ősszé | őszökké |
| 到格 | őszig | őszökig |
| 样格-形式 | őszként | őszökként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | őszben | őszökben |
| 顶格 | őszön | őszökön |
| 接格 | ősznél | őszöknél |
| 入格 | őszbe | őszökbe |
| 上下格 | őszre | őszökre |
| 向格 | őszhöz | őszökhöz |
| 出格 | őszből | őszökből |
| 上格 | őszről | őszökről |
| 夺格 | ősztől | őszöktől |
ősz 的所有格形
|
派生词
- őszi
- őszies
- őszönként
复合词
- őszelő
- őszközép
- őszutó
词源2
来源未知。[2]
形容词
ősz (比较级 őszebb，最高级 legőszebb)
- (头发) 灰白的
变格
| 变格（词干：-e-，元音和谐律：前圆唇） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | ősz | őszek |
| 宾格 | őszet | őszeket |
| 与格 | ősznek | őszeknek |
| 工具格 | ősszel | őszekkel |
| 因果格 | őszért | őszekért |
| 转移格 | ősszé | őszekké |
| 到格 | őszig | őszekig |
| 样格-形式 | őszként | őszekként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | őszben | őszekben |
| 顶格 | őszön | őszeken |
| 接格 | ősznél | őszeknél |
| 入格 | őszbe | őszekbe |
| 上下格 | őszre | őszekre |
| 向格 | őszhöz | őszekhez |
| 出格 | őszből | őszekből |
| 上格 | őszről | őszekről |
| 夺格 | ősztől | őszektől |
派生词
- őszes
- őszül
参考资料
- ↑ Entry #899 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ 2.0 2.1 Zaicz Gábor, Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 01 6
拓展阅读
- (秋天，秋季)： ősz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (头发灰白的)： ősz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
